6. fejezet

Sziasztok. :) Látom, hogy benézegettek azért a blogra, és van, aki kommentet is ír, aminek nagyon örülök. Szóval arra szeretnélek kérni titeket, akik olvassátok, hogy akár jó, akár negatív kritikát szívesen fogadok, szóval nyugodtan írjátok le mi tetszik és mi nem. Tudom, hogy nem várhatok nagy komment számot (nem is emiatt írom) hiszen nem hirdetem a blogot, csak, aki épp rátalál az olvassa, de azért örülnék néhány szónak. Köszönöm. :)




- Emily mondtam már, hogy maradj ülve. Hiába erősködsz még nincs rendben a bokád.- szólt rám apu.

- De apu akkor én mit csináljak? Allie meg Betty takarítanak, te is mindjárt mész. És én?- elegem volt, hogy úgy kezelnek, mint a hímes tojást.

- Jó. Akkor inkább gyere velem.- adta meg magát.

- Oké.- vidultam fel egyből. Készülődtünk Allie bulijára, vagyis tesómék ketten, mert engem nem engedtek semmit sem csinálni. Közbe rábízták apura, hogy vásároljon be. Nagyon szerencsések vagyunk apuva, mert elég engedékeny. Nem akartunk részegre leinni magunkat, és ezt tudta apu is. Tudja, hogy felelősségteljesek vagyunk, tehát belement az alkohol fogyasztásba, természetesen csak mértékkel. Szóval elindultunk  bevásásrolni mindenfélét, Betty egy egész komoly kis listát írt a szükséges dolgokról. Egyébként szinte nővérem rendezi az egészet, nagyon jó érzéke van ehhez. Mindig nagyon szerettem apuval lenni, de erre sajnos már régen volt időnk, tehát most alaposan bepótoltuk ezzel a 3 órán át tartó bolyongással. Igaz apu vagy negyed óránként rám parancsolt, hogy álljak meg piheni, de azért jól éreztem magam vele. Haza felé pedig egy érdekes beszélgetést folytattunk le, amiben az európai utat és Justint is érintettük, mint téma. 
                                           


                                                                       ~*~
Justin szemszög:

- Na kinek csípted így ki magad, Justin?- kérdezte Carin, mikor az előszobában lévő tükörbe állítgattam a hajam.
- Ez nem kiöltözés.- mondtam egyből, mivel a sötét kék rövid ujjú inget meg a szürke farmert nem nevezném annak.
 - Emilyékhez mész ugye, kisfiam?- tette fel a kérdést anya, amire már eleve tudnia kellett volna a választ, mivel Em apukája is azért alszik majd itt, hogy mi nyugodtan el legyünk ott náluk.
- Igen anya.
- Akkor már értem.- mosolygott rám Carin mindent tudóan.
- Csak nehogy túl jól sikerüljön az az elcsábítás, kölyök.- tette hozzá Scoo. Miről beszélnek?!- Nem örülnék, ha egy összetört szívű unokahúgival és szupersztárral gazdagodnék.
- Ti mégis miről beszéltek? És Scoo minek nézel te engem?- kérdeztem felháborodottan.
- Én csak azt mondom Justin, hogy nem jönne jól egyikőtöknek sem, ha elbuknátok a barátságot egy kis kaland miatt.
- Tudod mit, Scoo? Inkább csak maradj ki a magánéletemből. Sőt mindannyian maradjatok ki.- vetettem oda dühösen majd az ajtót erősen becsapva magam után otthagytam őket. 


Emily szemszög:



Allie az idegeimre megy. Napokkal ezelőtt kitaláltuk már, hogy mit vegyen fel, de persze, hogy most már nem tetszik neki. Egy egyszerű fehér pánt nélküli ruháról volt szó, ami felül passzolt alul bővült.
- Jól áll ez a ruha, Allie. Higgy nekem! Inkább azt mondd meg én mit vegyek fel!- pakoltam elé a ruháim egy részét.
- Azt a lila-fekete ruhádat.- mondta ki azt amire én is gondoltam.
- Jó. Vasaljuk ki a hajad légyszi.- kértem.
- Akkor, ha tiédet is. 
Belementem, szóval neki álltunk készülődni. Betty közben nem tudom hova tűnt, de mikor leértünk már ő is átöltözve és teljesen készen rendezgette a hátsóudvaron lévő asztalon a dolgokat.
Kb 7 órakor átlibbent aztán Justin, elég rossz idegállapotban volt és úgy kezdte, hogy amíg nem nyugszik le ne szóljunk hozzá, majd elvonult egy pohárral a kezében amiben fogalmam sincs mi volt. Nagyon érdekelt, hogy mi lehet a baj, de nem akartam felhúzni azzal, hogy elkezdem kérdezgetni, gondoltam majd úgy is elmeséli. 
Utána elkezdtek érkezni az osztálytársaink, meg mindenféle közelebbi meg nem olyan közeli barát. Én tudtam előre, hogy ki fog alakulni egy fajta klikk ahogy a suliban is volt ez. Kb 30 ember-t hívott Allie, aki elég népszerű volt a a négy év alatt a suliban szóval igazság szerint az egész suli itt akart volna lenni.
A mi kis csapatunkba tartozott Allie, Betty, Kevin, Mike, Amanda, Ben, Kendra és persze Justin is. Reménykedtem benne, hogy nem fognak nagy ügyet csinálni abból, hogy Justin, egy világhírű sztár itt van és a barátunk. Nem is volt gond, a lányok természetesen majd elájultak, de türtőztették magukat, a fiúk meg tök jól, haverként kezelték. Volt még pár külön álló csapat, de Allie próbált mindenkivel egyaránt beszélgetni
Gondoltam Justin már biztosan megnyugodott, mivel fesztelenül csevegett pár lánnyal, amikor felé néztem. Én közben Mike-kal és Bettyvel beszélgettem, de néha oda-oda pillantottam és egy ilyen alkalommal elkaptam Justin segélykérő pillantását. Először nem értettem mi a gond, majd mikor az egyik csaj a felkarján simított végig leesett, hogy mégsem fesztelen csevegés lehet ez. Így a többiektől elnézést kérve oda mentem egy kitalált ürüggyel, minthogy Justinnak velem kell jönni, mert eltörtem egy lámpát. Ki veszi ezt be?! Minek kéne ahhoz Justin?! Mindegy, ő szépen udvariasan megígérte a lányoknak, hogy mindenképp beszélgetnek még, majd velem jött a konyhába.
- Nagyon hálás vagyok Emily.- sóhajtott és neki dőlt a konyhapultnak.- Nem igaz, hogy állandóan mindenki taperol.
- Lenyugodtál már?- kérdeztem.
- Persze.- felete, majd töltött két pohárba egy sötét barna színű italból.
- Elmondod, hogy mi volt a baj?- kérdeztem rá, mikor odaadta az egyik poharat nekem. Nagyot kortyolt az övéből mielőtt válaszolt.
- Egy kicsit összekaptunk otthon. Semmi komoly.
- Nem úgy tűnt.
- Hagyjuk Em.- mosolygott rám.- Inkább menjünk vissza.

Allie épp Kevinnel karaokezott ahogy elnéztem, Betty még mindig Mike-kal volt, csak már Kendrával kiegészülve szóval úgy gondoltam inkább oda megyek hozzájuk. Justin is követett és hamar bekapcsolódtunk egy beszélgetésbe, ami arról szólt, hogy Mike egy egész komoly kis karriert szeretne kiépíteni magának, mivel tök jól énekel. Justin talán csak azért, hogy jobban bevágódjon vagy azért, mert ő egyszerűen ilyen kedves felajánlotta, hogy szívesen meghallgatná és beszél Scooterrel is. Ez nekem eddig miért nem jutott eszembe? Hiszen a nagybátyám elég jártas ebben a felfedezősdiben. Mike és Justin ezután belemerültek egy olyan témába, amihez mi nem nagyon tudtunk hozzászólni,mert csupa zenéléssel és énekléssel kapcsolatos dologról volt szó. Szóval mi lányok meg elkezdtünk megint csak másról beszélni. Történetesen Mattről és Bettyről, akik az összeköltözést tervezgetik. Nagyon belemerültünk épp a beszélgetésbe, amikor egyszer csak arra lettünk figyelmesek, hogy Justin egyik száma szól, a Boyfriend. Egyből Justinra néztem, aki elég meglepett arcot vágott, aztán Bettyre, aki csak értetlenül széttárta a kezeit. Végül barátnőm idióta vigyorával szembesültem, aki büszkén integetett felénk. Mikor újra Justinra vezettem a tekintetem, elkapott mindkettőnket a nevetés. A többiek először csak értetlenül néztek ránk, majd ők is nevetésbe törtek ki, de szerintem ők rajtunk nevettek. Na mindegy. Justin az utolsó refrénnél énekelni kezdett és valami táncot is bemutatott, amibe próbált bevonni engem, de nem hagytam magam. Aztán, ahogy vége lett a számnak szinte mindenki sikítozni meg tapsolni kezdett.

- Na jó ötlet volt betenni ezt a számot?-kérdezte Allie, mikor mellénk ért.
- Nagggyon tetszett.- hangsúlyozta Justin.
- Aha, nekem is- mondtam.- De azért ez kicsit sértő. Itt van a körünkben egy énekes, sőt kettő-néztem Mike-ra- és mi mégis lemezről hallgatjuk a zenét.
- Igazad van- kapott az ötleten egyből Allie.- Rendezünk karaoket.- kezdett el ugrándozni és közben kérlelően nézett a fiúkra.
- Én benne vagyok.- vágta rá egyből a mi kis sztárunk.
- Én meg főleg.- mondta Mike, majd Justinnal összepacsiztak.


Allie kihozott minden szükséges dolgot és kérte, hogy a fiúk válasszanak számot. Először Mike énekelt, NeYo-tól a Beautiful monster-t. Elég nagy sikert is aratott, mondjuk Mike is éppen az a típusú fiú, aki még meg sem szólal a színpadon, de már imádják. 
Aztán Justin jött Justin Timberlake What goes around dalával. Értelemszerűen ezt is profin adta elő. Komolyan van olyan, hogy Justin hibázik? Még nem láttam rá példát.
Allie és Mike is énekeltek közösen egyet, aztán nagy unszolásra belementem, hogy énekeljek Justinnal.
- De mégis mit? Különben sem tudok duettezni.-mondtam.
- Legyen mondjuk az Overboard.- nézett rám Justin féloldalas mosollyal. Persze, örülhetsz, mert tudod, hogy úgyis leénekelsz.
- Nem hiszem, hogy ismerem.- vetettem fel egyből.
- De ezt tuti, hogy ismered Emily. Még én is ismerem.- kiáltotta oda Kendra, és nagy nevetés hallatszott.


Elénekeltük. Azt sem tudtam, hogy merre nézzek közben zavaromban, hiszen ez egy szerelmes szám és Justin mindvégig engem bámult. Bármerre, csak a szemébe ne nézz Emily! Mikor vége lett a számnak Justin átölelt és adott egy puszit az arcomra. Ha addig nem lettem volna elég piros, akkor ezután tutira az lettem, főleg, hogy a többiek csak úgy, mint az előzőeknél most is tapsoltak és láttam, hogy Kevin meg Mike fütyültek is. Úristen! Egy elég hülye vigyor terült el az arcomon, ahogy duettpartneremre néztem, majd mielőtt még olyat tettem volna, amit megbánok gyorsan elmenekültem keresni valami italt.