1. fejezet

Ajaj. Eddig nem hittem, hogy ilyen felfordulással jár egy esküvő. Főleg, hogy a szertartás már régen meg volt, és persze  most az ünneplés részénél kell Scoonak eltűnni. Pedig megmondtam neki, hogy akarok egy fényképezést tartani. Nem érdekel, hogy ők mit tesznek, de szeretett nagybátyám esküvőjét csak meg kell örökítenem. Carint körbeállták páran a rokonok közül, de azért oda tolakodtam.
-Carin, jó lenne most a fotózkodás? Kérlek. Tudod, hogy ez nekem fontos.-próbáltam szépen nézni rá, ami be is válhatott.
-Persze Emily, szólók akkor a vendégeknek.-majd elsietett az emelvény felé,ahol a zenekar is volt.
Végre rátaláltam Scooterre is, legalábbis hátulról Scooter formája volt a személynek, aki felé igyekeztem. Körülötte álltak még páran és úgy láttam gratulálnak neki meg ilyesmi. Azt igazán megoldhatják később is.
-Scoo.- kicsit lehet túl hangos voltam.- Sziasztok, helló.- köszöntem a barátainak.- Ráértek most ugye Scoo? Fotózunk, oké? -azzal már húztam volna magammal.
-Jól van Emily, várj már.- nevetett. - Gyere bemutatlak. Ő itt Emily a bátyám kisebbik lánya.- körbe néztem az embereken, volt pár ismerős arc.Mindenki mondott egy sziát vagy hellót. - Emily, ők itt Pattie, Justin, Jeremy, Erin és Usher.- sorolta, majd szépen mosolyogva kezet fogtam mindenkivel.
- Nagyon örülök.- mondtam, de engem igazából még mindig az érdekelt, hogy hadd fotózhassak végre. - Szóval mehetünk? -néztem körbe a társaságon. Majd megfogtam Scoo kezét és rángatni kezdtem. Közben hallottam, hogy valami olyasmi motyogott, hogy "begőzöl a fényképezéstől", majd hangos nevetést. Haha, ez nem vicces, ugyanis tényleg így van.

Imádok fényképezni. Most is tetszett, hogy ezzel az esküvővel külön témát adhattam a képeimnek és még csak azt sem mondhatjuk, hogy feleslegesen öltözött volna be mindenki. Először csináltam néhány olyan képet, amin a vendégek zöme is rajta van, majd a barátokkal a családdal és végül csak az ifjú párról néhányat. Utasítgathattam mindenkit, ahogy csak nekem tetszett. Láttam az arcokon, hogy legszívesebben már a pokolra küldenének, de egy ilyen lehetőséget nem hagyok ki senki kedvéért.


-Jól van, köszönöm. Azt hiszem ennyi.- mosolyogtam a "modelljeimre". Gyorsan szét is széledt a vendég sereg. Carin, Scooter és a nővérem jött csak oda hozzám.

-Köszönjük Emily. Biztosan szép képek lettek. - mondta Carin. Mire én csak mosolyogva bólogattam. 
-Hú, húgi nem lennék többször a fotóalanyod, ha nem haragszol. Te egy hajcsár vagy. - nézett rám rémülten a nagybátyám, de azért a végén csak elnevette magát.
-Nem hiszem Scoo, hogy valaha is felkérnélek, hogy legyél a modellem. Már ne haragudj, de ahhoz gyúrni kéne kicsit.- ütögettem meg a hasát nevetve.
-Haha. Szóval egy kidolgozott testű modellt szeretnél?- kérdezte, miközben a szemeivel körbe kémlelte a terepet. - Justin, gyere már megtaláltam, ki készíti el a következő albumod borítóját.- szólt oda a tőlünk alig egy méterre álló énekesnek, aki értetlenül oda sétált Scoo mellé.
- Na szóval bemutattam már Emilyt, ugye kölyök?
-Persze- bólintott Justin, majd vigyorral a képén hozzátette.- Bár nem tudom ő mennyire figyelt a nevünkre, mert hogy is mondjam... Tényleg kicsit megőrültél. - az utolsó mondatot egyenesen nekem szegezte, és a képembe vigyorgott.
- Megőrültem? Te hozzá szoktál már az ilyen őrültekhez nem? Hiszen a nagybátyám a menedzsered, nem lehet semmi elviselni.- kacsintottam rá. - Ami pedig a nevedet illeti... Te sem gondolhattad komolyan, hogy nem jegyzem meg ezt a nevet. Justin Bieber.- a nevét próbáltam úgy mondani, mint akinek a hangja tele van csodálattal és áhítattal. Erre ő még mindig csak vigyorgott, a többiek viszont hangos nevetésbe kezdtek. - Bocsássatok meg, de én az előbb dolgoztam és úgy érzem meg érdemlek egy sütit.- mondtam nekik, majd valóban elindultam süti-felfedezőútra. Pár lépés után észrevettem, hogy valaki jön utánam és azt gondoltam, biztosan Betty az, de tévedtem. Justin volt.
- Várj, Emily.- szólt utánam, és én bevártam.
- Figyelj, én tényleg süti keresésbe kezdek szóval, ha velem tartasz akkor készülj fel, hogy ha édességről van szó szintén megőrülök.- erre ő csak elmosolyodott.
- Nem sértődtél meg azon amit mondtam ugye?- kérdezte.- Mert nem sértésnek szántam. Meglepő volt számomra, hogy ennyire lázba hoz a fényképezés. Régóta ez a hobbid?
- Annyira nem régóta. 11 voltam mikor elkezdett igazán érdekelni, és nem hobbi, szeretnék ezzel foglalkozni. Úgy értem persze, hobbiként indult, de nem tudom elképzelni mi mást csinálhatnék, ha nem ezt. De ezt neked ugye nem kell magyaráznom? Hasonlít valamilyen szinten ahhoz, ahogy te állsz a zenéléssel.
- Értem. Szóval nálad ez komoly?- kérdezte tűnődve. -Olyannyira, hogy tényleg csinálnál egy fotósorozatot akár rólam?
-Öhm... persze. Miért ne? Főleg ha érdekes a téma, akkor tudok igazán bedilizni. Szerintem azt azért nem akarod látni.- mosolyogtam rá félszegen és közben a sütikkel szemeztem. Justin megelőzött. Elvett egy tányért és két fajta édességet pakolt rá, majd átnyújtotta nekem.
-Ezt mindenképp kóstold meg.- mondta és a csoki krémes sütire mutatott. -Ez a kedvencem- kacsintott rám.
-Hát oké. Szeretem az újdonságokat- leültem egy székre és már hozzá is láttam. Közben Justin is leült mellém. Tényleg nagyon jó volt, imádtam a sütit. - Azt hiszem nem merészség kijelenteni, hogy nekem is ez a kedvencem- mondtam Justinnak két falat között.- Egyél te is légyszí. Abból a citromkrémesből, nekem az a kedvencem. Mármint eddig az volt. - mutattam egy egyszerű, de mégis finom sütire. Justin is neki állt enni, de az ő arcán nem láttam, hogy el lenne ragadtatva.
- Finom.- nézett rám - De annál nem finomabb.- mondta, majd a villájával elcsent a csokikrémesemből egy darabot, vigyorogva.
-Justin Bieber- szóltam rá szigorúan.- Amikor a sütimhez nyúlsz az életeddel játszol.- böktem felé a villámmal, mire ő csak hangos nevetésbe kezdett. -Ez nem vicces.- mondtam neki, de már én is nevettem.
-Oké. Megígérem, hogy nem eszem el előled az édességet, ami mondjuk egy esküvőn elég durva lenne- vigyorgott a hófehér fogait villogtatva.- De akkor te meg mutasd meg nekem a képeidet. -kérte.
- Mi? Miért? Mármint szívesen, de miért érdekel? - kérdeztem meglepve.
- Mert láttam, mekkora szenvedéllyel csinálod, és amiben ennyi lelkesedés van az csak jó lehet.
-Szívesen megmutatom. Amikor csak szeretnéd.- mondtam neki. Igazán sok jó pontot kapott most képzeletben tőlem ezzel a dicsérettel.  
-Mondjuk akkor a héten. Mi most itt leszünk Scooter házában egy pár napig. Vagyis amíg nászutaznak Carinnal- mosolygott.- Ezzel meg is oldottam, hogy hogyan hozhatnám szóba, hogy találkozzunk még. 
Ezen meglepődtem. 
-Oh...Szóval akkor majd megbeszéljük. Most megyek megkeresem a tesómat, ha nem haragszol. Köszi a sütit, tényleg imádtam.- mondtam neki miközben felálltam.
-Oké,de ne tűnj el. Megígértem magamnak,hogy táncolni fogok egy szép lánnyal, aki kék ruhát visel, ami nem mellesleg gyönyörűen áll rajta, és az egyik kedvenc színem.- azt hiszem ennél szélesebben már nem is vigyoroghatott volna.
-Semmiképpen sem tűnők el, egy ilyen ajánlat után főleg. Kihúzhatom a listámról, hogy "Táncolni Justin Bieberrel." - rámosolyogtam még egyszer, majd tényleg a nővérem keresésére indultam.